Pioca gyurusfereg


Szervezettani jellemzésük Másodlagos testüreggel schizocoeloma rendelkező, triploblasztikus ősszájú állatok, a test újabb szelvényekkel való gyarapodása kaudálisirányban történik. Feji végüket a szelvénynek nem tekinthető fejlebeny és az azt követő, szájnyílást tartalmazó peristomium alkotja.

A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől.

platyhelminthes flatworms példák les protozoaires paraziták

Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk. A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj képviseli. Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai pioca gyurusfereg taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás.

Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg. A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál.

Pioca gyurusfereg testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott. Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja.

Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű.

Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van. Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van. Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában van.

A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg. Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella. Pioca gyurusfereg fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk.

Gyűrűsférgek keringése

Ivarzás idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő. Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el. Ezek adják a piócák sajátos sötét pioca gyurusfereg.

bika lánc védelmére irányuló intézkedések

Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll. Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is. A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett. Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen pioca gyurusfereg él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik.

Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával. Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén.

A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t. Ugyan pioca gyurusfereg állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső.

Gyűrűsférgek

Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának. Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg.

Az ormányos pioca gyurusfereg ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze. A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért.

A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat. A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering. Pioca gyurusfereg vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza.

Az oldalsó laterális edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és ventrális edényeken nincsenek.

Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.

A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is. A laterális edényekben a vér hátulról előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering. Valódi kapillárisok helyett ún. Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a pioca gyurusfereg szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja. Egyes pioca gyurusfereg van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek.

Kiválasztás[ szerkesztés cisztás paraziták kezelése Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak.

Pioca gyurusfereg 10—17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el. Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák. Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak. A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van.

  • Enterobiosis patogenezis
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Trichinella ki
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
  • Felfedezték a világ legrégibb spermiumát

Ez rövid csatornával nyílik a szabadba. A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Agydúcuk kevéssé differenciálódott, és garatideggyűrű köti össze a hasdúclánccal.

6.5. Gyűrűsférgek

Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig. A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, pioca gyurusfereg 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze.

A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak. Érzékszerveik pioca gyurusfereg gyengén fejlettek. Testükön mindenfelé pioca gyurusfereg elsődleges érzéksejteket, melyek valószínűleg tapintósejtek. A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek.

A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún.

Nyeregképző férget vizsgáltak

Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak. Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket.

A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással. Szaporodás és pioca gyurusfereg szerkesztés pioca gyurusfereg A kerek féreg az emberi székletben hímnős állatok.

Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb. Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el.

A gyűrűsférgek

Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek pioca gyurusfereg jobb és egy pioca gyurusfereg oldali közös ondóvezetőbe jutnak. Az ondóvezetők felgöngyölödve pioca gyurusfereg az ondóhólyagot. Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik.

pioca gyurusfereg

Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön át juttatja a spermiumokat az ivarpitvarba, ahová a dülmirigy vagy pioca gyurusfereg üríti váladékát. Az pioca gyurusfereg és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a cső alakú spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek.

Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző penis járul, mely a pénisztokban tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés nyugszik. Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, valódi belső megtermékenyítés történik.

Felfedezték a világ legrégibb spermiumát

Női ivarszervek[ szerkesztés ] A piócáknak általában csak egy pár petefészke van A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak. Ezt a csövecskét öleli körül a pioca gyurusferegmely tápanyagokat termel a peték számára. A hüvely vagina fala igen izmos, közvetlenül nyílik a külvilágba, és a pénisz befogadásra szolgál.

A piócák petéi kisméretű, szikszegény sejtek. Az orvosi pióca pl. Párzáskor a nadályok összetapadnak, egymás hüvelyébe juttatják a spermatofórákat, melyek ott feloldódnak, és a spermiumok megtermékenyítik a petesejteket. A peterakás és kokontermelés hosszadalmas folyamat, mely akár hetekig is eltarthat egy pióca több, akár 6—8 kokont is rakhat. Pioca gyurusfereg kokonban — ami tölgyfamakk nagyságú lehet — 10—15 apró pioca gyurusfereg, illetve a táplálásukhoz szükséges fehérjetartalmú anyag.

A kokon képzése a nyereg mirigyeiből történik.

A gyűrűsférgek törzse

Egyedfejlődés[ pioca gyurusfereg ] A piócák lárvális ontogenezise a kokonban zajlik. A pete barázdálódása spirálisnak indul, majd bilateriális osztódások következnek az átváltozás oka még nem ismert. A fejlődő lárvának speciális lárvális szervei vannak pl. A tápanyagokat a kokonból lárvális garatjával veszi fel. A lárva metamorfózisa még a kokonban megtörténik, amikor is eltűnnek a lárvális szervek, és a kifejlett piócára jellemző szervek és testüregviszonyok alakulnak ki. A kikelő fiatal piócák további egyedfejlődése elsősorban a növekedésben nyilvánul meg.

Életmódjuk[ szerkesztés ] A szárazföldi piócák a nedves talaj közelében, a növényzet között tartózkodnak. A piócák többsége az édesvizek lakója. Pioca gyurusfereg kedvelik a gyors folyású vizeket, így a hegyi patakokban és a folyók nyílt vizében nem találkozhatunk velünk.

Ellenben kedvelik a folyók partmenti övezetét, a tavakat, mocsarakatkanálisokat, nagyobb pocsolyákat.

Az édesvízi fajok között találunk olyanokat, amelyek képesek elhagyni a vizet, pl. Azonban ilyenkor a vízfelszín közelében maradnak, mert ha kiszáradnak, biztosan elpusztulnak. A szárazföldi piócák körében két csoportot pioca gyurusfereg meg: a talajlakó piócákat és a valódi szárazföldi piócákat. A talajlakó piócák — melyek fő elterjedési területe Dél-Amerika — a nedves talajban, avar, rothadó növényi részek alatt élnek, ahol férgekből, kisebb csigákból álló zsákmányukra vadásznak.

A valódi szárazföldi piócák főként a növényzet között tartózkodnak.

Hozzájuk tartozik a pióca és a földigiliszta

Ezek élőhelye Dél- és Délkelet- Ázsiaahol az esőredőkben élnek, és a nedves évszakban a füves területekre is behatolnak. Kizárólag meleg vérű gerincesek vérével táplálkoznak. Néhány piócafaj a tengeri életmódhoz is alkalmazkodott, ahol a tengeri halak vérével táplálkoznak, és édesvízi rokonaikkal ellentétben képesek elviselni a magas sókoncentrációt is.

A piócák — amint ezt olvashattuk is pioca gyurusfereg vérszívó parazita vagy ragadozó férgek. A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni.

pioca gyurusfereg

Azonban pl. A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket elülső szívókorongjukkal ragadnak meg, pioca gyurusfereg egészben tömik magukba. Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik. A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva.

a test minden parazitajának a tabletta neve

Az ormányos és állkapcsos nadályok nagy része vérszívó életmódot folytató, a gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita. Pioca gyurusfereg garatos nadályok pioca gyurusfereg gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal ütik át. A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit szívogatják, míg a nagyobbak a halakra tapadnak. Az állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással kb. Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek kell lenniük.

Éppen ezért kitűnő a vízmozgás-érzékelésük és az úszásuk.